127 óra - a kanyon fogságában

Címkék: kritika

2011.01.30. 19:20

Danny Boyle nevét a 2008-as Slumdog Millionaire óta ismerik azok is, akik kevésbé nagy mozifanatikusok, de azért tudjuk, hogy igazi "öreg rókáról" beszélünk, akinek a nevéhez több fűződik, mint egy indiai sikertörténet. A Trainspotting, a 28 nappal később, Az élet sója, Sekély Sírhant, A part, Napfény stb. rendezője ezúttal is egy olyan filmet varázsolt a mozivászonra, ami szem-szájnak ingere, igazi mozgókép csemege.
Sokan sokféleképp bírálják az egyébként igaz történetet feldolgozó, egyszemélyes mozifilmet. Mondják rá, hogy kemény, feszült, megterhelő alkotás lett, de én erre azt mondom: ilyen az élet! Aron Ralston, akinek az alakját remekül formálja meg James Franco (Pókember 1-2-3, A halott lány, Trisztán és Izolda, Camille, Milk, Howl stb) biztosan nem mondaná, hogy embert próbáló mű, bár a története mindenképpen az. A hányingerrel és szédüléssel küszködő nézők a valódi bizonyítékai annak, hogy mennyire jó is ez a film. A képek művészi értéke minimum csillagos 5-ös, a montázsok és szuper közelik a homogén környezet életre keltését teszik lehetővé, amely azt eredményezi, hogy nincs olyan ember, aki ne tudna együtt sírni, nevetni vagy éppen hallucinálni a főszereplővel.  Egy csodálatosan borzalmas börtönben találjuk magunkat, ahonnan nehéz a menekvés, de  igazából mi, nézők nem is szeretnénk szabadulni ebből a gyönyörű, ugyanakkor kínzó fogságból. Bravúros operatőri és vágó munka, valamint le a kalappal James Franco és természetesen Danny Boyle előtt.

Aron jól ismeri a kanyon világát, tud minden turistavonalat kívülről-belülről, már nem először járja be a homokos, sziklás vidéket, Ám ezúttal egy, még számára is új kihívással állítja szembe a gyönyörű természet, hiszen egy véletlen folytán magához láncolja a szeretett árok, nem kevesebb, mint egy hétre. Élelem, víz , mobiltelefon híján Aronnak, igen csekély esélye van a túlélésre, de ő nem adja fel, mindent megtesz, hogy szabadulni tudjon a kezére szoruló, makacs sziklától. Még szerencse, hogy jártas a hegymászásban, az életmentésben és természetesen a kitartásban. Egyelten vigasza a nála lévő videó kamera, ami segít neki elbúcsúzni szeretteitől, illetve átsegíti ezen nehéz napok megpróbáltatásán. Azt hiszem annál meghatóbb, viccesebb, morbidabb és szomorúbb jelentet régen láttam már, mikor reggeli rádió játékot ad elő saját magának, saját szerencsétlen helyzetéről. A humor és dráma mesteri elegyével van dolgunk, ami elengedhetetlen eleme annak, hogy őszintén megkedveljük ezt a fiút. Egyszerűen zseniális jelenet!

Amit mindenképpen ki kell emelnem, az a montázsok zseniális használata, amikor is végre tényleg van értelme az osztott képernyőnek. És ez még csak a kezdet, hiszen olyan kép metaforákkal él a film, olyan képi hatásokkal él, hogy egy percig nem unatkozunk a one-man-show alatt, sőt inkább összeszorított ököllel és fogakkal szurkolunk minden egyes próbálkozásán. Ahogy a napfény végigsmogatja a kőbörtön falait, ahogyan a kis hangya végimászik a leejtett bicskán, vagy ahogy az üres kulacsból próbálja Aron kinyalni az utolsó cseppeket az mind egy lehetőséget ad arra, hogy magunk is odabilincselődjünk ahhoz a fránya szilkához. Természetesen az adja meg a lelkét, az visz életet a filmbe, ez teremti meg azt az atmoszférát, amitől később magunk is fuldoklunk, szédülünk és ökledezünk. Mind ehhez hozzáseígt minket a Gettó Milliomosból megismrt A.R. Rahman  hangulatfokozó és újfent kiváló zenei aláfestése. Gyönyörű varázslat ez, amire szerintem csak a mozgókép képes.

Hogy miért nézze meg mindenki ezt a filmet? Elég egyszerű a válasz. Mivel igaz történetet dolgoz fel, ezért triplán együtt érzően ülök le elé, de amiért én azt javaslom, hogy senki ne hagyja ki, az ennek a történetnek a képi megjelenítése. Az, aki szeretne elveszni a mozgókép világában pár röpke órára, aki kíváncsi a saját tűrőképességére, az mindenképpen nézze meg. De aki nem érzi magában ezeket a késztetéseket, az is találhat gyönyörűséget a tájban, fedezhet fel váratlan tehetséget James Franco játékában, és nem utolsó sorban megismerkedhet egy nem mindennapi emberrel, aki mind ezt valóban át is élte.

10/9
 

Íme a magyar feliratos előzetes!


MommoHD - 127 óra [2010] magyar feliratos előzetes (pCk)

A bejegyzés trackback címe:

https://molnaremese.blog.hu/api/trackback/id/tr922625830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása