Aki ismer, tudja, hogy mennyire megszállottan imádom a jó sorozatokat (olykor még a rosszakat is), így gondoltam, egy hosszú és kimeríthetetlennek ígérkező utazásra csábítom magamat és persze mindenki mást is, ami a kedvenc sorozataimat és azok legsikeresebb évadjait, epizódjait érinti majd.
Tini koromban természetesen én is néztem Dawson és a haverokat, Beverly Hills 90210 –et és társaikat, de ami a nagy áttörést jelentette számomra, az mindenképpen a Jack és Bobby volt. Ez egyike azoknak a sorozatoknak, amit minden évben újból és újból előveszek, mégsem tudom soha megunni. A 22 részből álló évadot méltatlanul fosztották meg a további folytatástól, de ez az egy is bőven elég ahhoz, hogy minden egyes alkalommal valami új érzéssel gazdagítson, valami eddig ismeretlen dolgot fedezek fel benne és vele együtt magamban is.
A történet középpontjában Jack (Matt Long) és Bobby McCallister (Logan Lerman) áll, illetve az őket nevelő független és erős személyiségű anya, Grace (Christine Lahti). A pilot egy jövőbeli (2041)dokumentumfilmmel indul, melyben az Amerikai Egyesült Államok elnökéről nyilatkoznak barátok, rokonok, szerettek és ellenségek. A beszédek során bepillantást nyerünk az elnök gyermekkorába, napjainkba. A széria kereteként funkcionáló "flashbackek" által értjük- és tudjuk meg, hogyan vált a világ egyik leghatalmasabb vezetőjévé egy egyszerű, de hétköznapinak egyáltalán nem mondható fiú. Természetesen ennél jóval szélesebb spektrumban mozog a sorozat, minden részből tanulunk valami újat emberségről, vallásról, szeretetről, barátságról, lemondásról és odaadásról. Nincs benne semmi akció, semmi szemfényvesztés, nemes egyszerűségével és páratlan lélekerejével láncolja magához a nézőt, amit - többek között - a remek színészi alakításoknak köszönhet.
A legerősebb karakter egyértelműen az anya, aki egyetemi professzor lévén két lábbal a racionalitás földjén áll, filozófiával, irodalommal és főleg történelemmel támasztja alá anyai döntéseit, miközben a szabadság szellemében neveli fiait. A legidősebb fiú, Jack népszerű tinédzser, futóbajnok és felelősségteljes apafigura, akinek az idegeire megy különc kisöccse, mégis minden erejével segíti és támogatja. A jólelkű báty szíveket lobbant lángra és tör össze, álmokat valósít meg és veszít el. Az egyik legszomorúbb, legösszetettebb és mégis, talán a legszerethetőbb figura. Bobby, a család „csodabogara” egyszerű, 12 éves fiú, aki nem hagyja, hogy bekebelezze a sztereotip sémákra építkező világ, vágyait és álmait kívánja megvalósítani, bármily népszerűtlenné és „mássá” válik általuk. Példaképként tekint bátyjára, legfőbb pártfogója pedig az anyja, aki mindent elkövet, hogy fiából egyszer valóban nagy ember válhasson. Hármójuk harmóniája alkotja a sorozat magját, adja meg valódi értékét.
Természetesen, ahogy az élet, úgy a Jack és Bobby sem tökéletes, de mindenképpen egy olyan darab, ami nem pusztán elpocsékolt időtöltés, hanem azok számára, akik fogékonyak egy magával ragadó családi drámára, egy lelki utazás is önnön jellemük univerzumában. Lehengerlő és egyszerű, bájos és mégis végtelenül szomorú. Aki eddig még nem látta és addictnak vallja magát, semmiképpen ne hagyja ki, de azok se, akik kevésbé élnek a sorozatok világában. Nekem ez volt az első, remélem másoknak is beválik.
10/8
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KoviRobi 2010.01.16. 22:44:14
Nos, mint mondtam, nagy érdeklődéssel fogom olvasni a bejegyzéseidet és meg kell mondjam, nem volt nehéz;) jól sikerült írás ez, tetszik:) már várom a következőt is:D am egész nagy kedvet kaptam a sorozathoz:D